Eddig minden esetben ketten vittük ki a két kutyát sétálni, vagy a dunapartra. Gondoltam meg kell szoktatnom őket, hogy én egyedül viszem ki kettőjüket. Hát tegnapelőtt szépen elkezdtem velük a gyakorlást. Már gondok jelentkeztek a nyakörv felhelyezésénél is, mivel a kicsi nem igazán szereti, Bellus pedig már ment volna kifelé. Nagy nehezen megoldottam és szépen kiültek a kapunk elé, mig én bezártam a kaput. Nem is volt gond a Bellus szépen ment, a kicsi pedig követte a példáját. Aztán már jó utat tettünk meg, mikor egy a keritésen belül nagyon mérgesen ugató kutya miatt a Bellus úgy gondolta nem hagyhatja ezt szó nélkül és bizony megindult felé. Természetesen én rögtön rászóltam és húztam egyet a pórázon ami meg is tette a hatást. Visszajött mellém és szépen leült, de ekkor a kicsi kezdett el mérgesen visszaugatni a keritésen belül lévő kutyának, ami miatt Belluska ismételten mérges lett, de miután én leültettem nem mozdult el. Megvártam mig megnyugszanak és utánna indultunk tovább. Szépen lassan de meg fogják szokni ezt is. Azóta minden nap kiviszem őket sétálni és napról napra szebben mennek egymás mellett. Fog ez menni!
Kutyasétáltatás, avagy a kutyák sétáltatnak bennünket?
2010.05.09. 13:19 Bella65
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
